Három év aktív és eredményes munkát tudhat maga mögött a 2016. december 6-án bejegyzett érdekképviseleti szervezet, a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIe). Deák Judit alapító elnökkel beszélgettünk az elmúlt 3 évről.

Milyen céllal és mekkora tagsággal alakult meg a szervezet?

A magyar idegenvezetők szakmai szervezeteként a kezdetektől a valós érdekképviseletet fogalmaztuk meg legfőbb feladatunknak. Az aktív, folyamatosan fejlődni vágyó és igényes idegenvezetők képviselete és segítése a cél. Küzdünk a jogosulatlan idegenvezetés ellen, valamint a magyar idegenvezetők megfelelő bérezéséért.

Másik fontos célkitűzésünk, hogy idegenvezetőinknek a legjobb oktatási, továbbképzési rendszert biztosítsuk, s mindezek eléréséhez a mindenkori kormányzattal és a szakmai szervezetekkel a hathatós együttműködést kiépítsük.

2016-ban 14 alapító taggal indultunk, egy évre rá tagságunk már több mint 150 főt számlált, jelenleg 200 tagunk van, és sok az új érdeklődő. Úgy látom, az egyesület jó irányba halad.


Mi minden valósult meg eddig, és mire a legbüszkébbek?

Mivel aktív szerepet vállalunk az idegenvezetők továbbképzésében és oktatásában, mindenképp saját képzéseinkre vagyok a legbüszkébb. Éves szinten több mint félszáz programot – tanfolyamokat, nyelvi továbbképzéseket, tréningeket, neves szakemberek előadásait, bejárótúrákat, vidéki tanulmányutakat – szervezünk, amelyeken a MIe tagjai többnyire térítésmentesen vehetnek részt, vagy ha fizetniük kell, az összeg szinte jelképes, a szakmai fejlődés lehetősége pedig jelentős.

Partnereink közt – a teljesség igénye nélkül – ott van a Vigadó, a Zeneakadémia, az Esztergomi Bazilika Kincstára, a Mazsihisz, amely zsinagógavezetésre képezi ki tagjainkat, vagy az Aquincumi múzeum, ahol tárlatvezető-képzést indítanak. Novemberben volt egy nagyon sikeres, 2 napos pápai túránk. Tárgyalunk Gödöllővel, meghívást kaptunk a Millennium háza bejárására is, folyamatosan bővül a partnerek listája. Az évet a Szépművészetiben kezdtük és a tavasszal megnyíló, csodálatosan felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában folytatjuk, tárgyalástechnikai kurzusokat tartunk, hogy csak a legfrissebb programokat említsem.

Van-e olyan terület, amely nehéz diónak bizonyult? Hol nem valósult még meg az áttörés az egyesület célkitűzéseiben?

Két dologban van sajnos botladozás: nem sikerült még törvényi szinten szabályozni a jogosulatlan idegenvezetők – az engedély és képzettség nélküli, botcsinálta kontárok – ellenőrzését és bírságolását, az osztrák sofőrtől a kínai egyetemistán át számos magyar önjelölt guide-ig. A jelenlegi szankciók – a kb. 30 ezer forintos egyszeri büntetés – ugyanis nem elrettentőek, szemben a több ezer eurót is meghaladható uniós bírságokkal.


A bérrendezésben sem tudtunk még előrébb lépni. Bár tettünk javaslatot az idegenvezetők napidíjaira, ezt hivatalosan kartellezésnek minősítették és nem foglalkozhatunk vele. A siker eléréséhez nemcsak hatékonyabb lobbizásra lenne szükség, de erősebb partneri szövetségre is. Ezért most legújabb partnerünkkel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) karöltve teszünk ajánlásokat (köztük bérajánlást is) jogszabály-módosításokra, illetve törvénytervezetekre, amelyek megteremthetik az idegenvezetők számára az igényes és színvonalas munkavégzés várva-várt feltételeit.

Milyen partnerekkel fogtak még össze, hogy a valós érdekképviselet hatékonyabban működjön?

A BKIK-együttműködés mellett partnerei vagyunk a Magyar Turisztikai Szövetségnek, melynek lobbiereje igen erős, s szintén a minőségi turizmust tűzte zászlajára. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) rendszeresen meghív minket – kikérve véleményünket – a Turisztikai Kerekasztalra, valamint a szervezett turizmus többi résztvevőjével ­– a két buszos szövetséggel (MKFE, NiT Hungary), az utazási irodák szövetségeivel (MUISZ, MABEUSZ), a Magyarországi Idegenvezetők Szövetségével (MISZ) és a Személyhajósok Szövetségével is – jó kapcsolatot ápolunk.

2017 óta tagja vagyunk az idegenvezetők európai szervezetének (FEG) is, úgy érzem, ez is jó hátszél lehet abban, hogy a jelenlegi kissé kaotikus állapotok megszűnjenek, és nálunk is európai normák szerint működhessenek az idegenvezetők.


Nem szerénytelenség, ha azt mondom, az idegenvezető az, akivel elsőként találkozik a hozzánk látogató turista. Tőle tud meg sok mindent az országról, benne bízik meg leginkább külföldi tartózkodása alatt, s ha bármi baj éri, elsőként a guide-hoz fordul. Nagyrészt tehát a helyi idegenvezetőn múlik, milyen élménnyel és szájízzel tér a turista haza, s szeretne-e visszatérni Magyarországra.

Ön ízig-vérig idegenvezető, aki 2007-ben Pro Turismo Díjat is kapott, s bár utazási irodát is vezet, mégis a mindennapjai része a folyamatos tanítás, képzés és a klasszikus értelemben vett idegenvezetés, rengeteg információval, anekdotával, színes történettel. Aki szombaton délelőttönként rádiót hallgat, ennek fültanúja is lehet az egyik kereskedelmi adón. Én bevallom, addig nem szálltam ki a kocsimból, míg a műsor véget nem ért, annyira élveztem a Széchenyi családról és budapesti vonatkozásaikról szóló történetét. Soha nem fáradt?

De igen, sokszor. Viszont ez a műsor is ékes bizonyítéka annak, hogy a mi munkánk az egyik leghálásabb feladat a világon. Nagyon szerencsés embernek tartom magam, mert egész életemben azt csináltam, amit szeretek. És ez nem mindenkinek adatik meg.

Szerző: Vajk Brigitta, Forrás: turizmus.com

https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/haromeves-a-mie-a-turistak-bennunk-biznak-1168515

Javaslat a jogosulatlan idegenvezetés visszaszorítására

Turisztikai berkekben egyre gyakrabban merül fel a jogosulatlan idegenvezetés témaköre. Mit takar ez pontosan? Mik a veszélyei? Ötvenezer forint vagy hatvanezer euró a megoldás? Nem ilyen egyszerű.

Európában a jogosulatlan idegenvezetésért kiszabható bírság 1000 és 5000 euró között van. Persze, vannak kirívó esetek is: Spanyolországban például 6000 és 60 000 euró közé esik a büntetés összege. Bécs történelmi belvárosába csak akkor hajthatnak be a turistabuszok, ha azokon van helyi idegenvezető. Görögországban, ha valakit három alkalommal is jogosulatlan idegenvezetésen kapnak a hatóságok, akkor a személy, és az őt küldő iroda is három éves eltiltásban részesül. Leggyakrabban touristpolice, néhol pedig maguk az idegenvezetők is ellenőrizhetik a jogosultságot.

Magyarországon a rendszerváltás óta kevesebb, mint tíz ellenőrzés zajlott, ezek is főleg a magyar idegenvezetőket vizsgálták, mert a kijelölt ellenőrző csapat nyelvtudás hiányában nem tudta a külföldi idegenvezetők tevékenységét górcső alá venni. Azokban az esetekben, amikor pénzbüntetést szabtak ki, az nem haladta meg az 50 ezer forintot. Stumpf Éda, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének tiszteletbeli elnöke elmondta, ez az összeg nem elrettentő jellegű, és a nemzetközi átlagtól is messze elmarad.

az egyik helyszín, amit ellenőrzésre javasolt a MIE, forrás: 123rf

Mielőtt a büntetéseket elkezdenénk részletezni, vegyük sorra, mi vezetett odáig, hogy a magyar idegenvezetők szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan.

A MIE tiszteletbeli elnöke szerint nem lehet pontosan megmondani, mennyi aktív idegenvezető dolgozik hazánkban, csak azt, hogy hányan végezték el az idegenvezetői tanfolyamot. Ez azonban nem ad támpontot, mert nem adja meg a pályaelhagyók, a külföldre költözők, az inaktívak vagy az elhunytak számát. Az elmúlt 30 évben több mint tízezer engedélyt adtak ki, azonban a becslések szerint alig néhány ezren végzik aktívan az idegenvezetői tevékenységet. Stumpf Éda szerint még így is nagy a kihasználatlan kapacitás. A szakember elmondta, hogy ma már nem jellemző, hogy egy iroda idegenvezetőt alkalmazzon, inkább vállalkozóként lehet munkába állni.

Az idegenvezető az adott országban letett egy vizsgát, aminek köszönhetően jogosultsággal gyakorolja a hivatását. Szakmai tudásának része a művészettörténet, történelem, néprajz, népzene, miközben ismeri az adott ország hétköznapi életét, a városokat, az útvonalakat. A jelenlegi szabályozás szerint az Európán belüli határon átnyúló szolgáltatások esetén egyszerűen csak kérvényezni kell a külföldi engedély honosítását. Tehát akinek a saját országában van engedélye –még ha csak regionális is-, egy adminisztratív folyamat végeztével, bármilyen hazai vizsga nélkül egész Magyarországon vezethet csoportot. Akkor is, ha soha, egy szót sem tanult hazánkról.

Az idegenvezető és a tourleader tudása és feladata nem azonos: míg előbbit fentebb részleteztük, utóbbi feladata az, hogy a csoport igényeit közvetítse a szolgáltatóknak (éttermeknek, szállodáknak), ezzel a csoport komfortérzetét erősítse.  A gyakorlatban viszont gyakran a tourleader, vagy még rosszabb esetben a sofőr próbálja meg betölteni az idegenvezető szerepét: az így kapott szolgáltatás nem ugyanolyan minőségű, mélységű, mintha egy idegenvezetőtől származna.

Stumpf Éda szerint elképzelhető, hogy olyan lelkes valaki, hogy a vonatkozó tudásanyagot megszerzi, azonban magyar nyelvtudás hiányában, veszélyhelyzetben nem tud segíteni. Képzeljünk csak el egy olyan szituációt, amikor (vidéken) kibicsaklik az utazó bokája: milyen nyelven kér segítséget egy spanyolul beszélő idegenvezető vagy tourleader? Stumpf Éda tapasztalatai alapján nem biztos, hogy minden külföldi idegenvezető jól beszél angolul. Ha mégis, sajnos hazánkban, főleg vidéken még azt sem nagyon értik. Éppen ezért szeretnék elérni a magyar idegenvezetők, hogy aki Magyarországon vezet csoportot, legalább középfokon beszéljen magyarul. Ez segítheti a kormányzati szándékot, miszerint a vidéki városokat is be kell kapcsolni a turizmus vérkeringésébe, hogy ezzel terhet vegyenek le Budapest „válláról”, ahol a turizmus oroszlánrésze összpontosul.

A MIE szeretné elérni, hogy az idegenvezetők egy jól látható, nem (vagy a jelenleginél nehezebben) hamisítható fényképes igazolványt hordjanak, amelyen szerepel az engedélyszámuk és a további elérhető információkról egy QR kód. Amennyiben ez fizetős lenne, egyszerűbbé válna az aktív idegenvezetők nyilvántartása.

Ennek természetesen akkor van gyakorlati haszna, ha létre jön egy napi szintű, rendszeres ellenőrzéseket végző szerv. A MIE szerint egyszerre hat –legalább egy idegen nyelven beszélő – ember munkája elegendő volna: kettő a Mátyás-templomnál, kettő a Hősök terén, egy a Bazilikánál, egy pedig a Citadellánál tevékenykedne. Az egyesület tagjai felajánlották, hogy nyelvtudásukkal segítséget nyújtanak az ellenőrzésekhez.

Jelenleg a vállalkozói törvény szerint az első vétség írásbeli felszólítást von maga után. A MIE javaslata alapján az idegenvezetői tevékenységet ki kéne vonni e törvény hatálya alól, hogy a jogosulatlanság azonnali pénzbüntetéssel szankcionálhatóvá váljon. Ahogy korábban írtuk, Magyarországon a bírság mértéke európai és világviszonylatban is alacsony, elrettentő hatást nem vált ki. A bírságok emelésével és a rendszeres ellenőrzések hatására várhatóan növekedne az adóbevétel, és a bírságokból származó bevétel is.

Kottász Adél, online szerkeszö
Eredeti cikk: https://turizmusonline.hu/aktualis/cikk/javaslat_a_jogosulatlan_idegenvezetes_megfekezeserol?preview&fbclid=IwAR2nm5AkYJtGy_xboHZGBH8bIE2Yzt1saWgS54NZ9LHQTKhFvagfo75dX9c

Zarándok-idegenvezető képzést tartottak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében

2019. január 23. szerda, 13:46

A Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIE) – a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) készülve – január 19-én egész napos zarándok-idegenvezető képzést tartott, mintegy ötven jelenlegi és leendő kolléga részvételével.

A képzésen előadást tartott Fábry Kornél, a NEK Általános Titkárságának főtitkára, aki a 2020 szeptemberében megtartandó kongresszusról, a várható eseményekről, az előkészületekről és az 1938-as – Budapesten megrendezett – kongresszus történetéről mesélt.

Ezután Kovács Gergely történelemtanár, okleveles posztulátor (szenttéavatási szakértő) tartott beszámolót a szenttéavatási ügyekről és a lezárult vagy jelenleg is folyó magyar boldoggáavatási perekről.

A nap ezt követő részében Török Csaba, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, a Magyar Katolikus Egyház televíziós referense hozta közelebb a résztvevőkhöz a liturgiát, külön hangsúlyt fektetve a szentmise részeire és az ünnepkörökre.

A jelenlevők Molnár András József segítségével képzeletben gyalogos zarándoklatra indultak, s megismerhették a jelentősebb európai és magyarországi búcsújáró helyeket, zarándokútvonalakat.

Végezetül Budai András, a Via Sacra utazási iroda vezetője mutatta be a legfontosabb európai kegyhelyeket, és vezette be az érdeklődőket a zarándoklatok szervezésének titkaiba.

A nap végén a résztvevők szentmisén vehettek részt az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban, ahol a liturgiát követően a templomok liturgikus teréről kérdezhették Horváth Zoltán plébánost.

Mivel a téma szinte kimeríthetetlen, a MIE további előadásokkal igyekszik felkészíteni az erre nyitott kollégákat.

Forrás és fotó: Zeisler Heléna/MIE zarándok-idegenvezető szekció

Eredeti cikk:https://www.magyarkurir.hu/hirek/zarandok-idegenvezeto-kepzest-tartottak-nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-jegyeben?fbclid=IwAR3sGh-Qa_T0Fl5vxccZG5KN622KkUu0inBebKou-y8po6t6qOZL1td8RRQ

Ajánlást tett a MIe az idegenvezetők napidíjaira

Forrás: turizmus.com

 2017. szeptember 14. 09:09

A Magyar Idegenvezetők egyesülete (MIe) elkészítette napidíj-ajánlását, mellyel még hatékonyabban kívánja képviselni a Magyarországon idegenvezetői igazolványt szerzett és ebből hivatásszerűen élő szakemberek érdekeit.

Deák Judit, a MIe elnöke azt reméli, hogy az egyesület napidíj-javaslatát mind a munkáltatók (vagyis főként az utazási irodák), mind az idegenvezetők figyelembe veszik szerződéskötésük során. A napidíj-javaslat kidolgozását azért érezték szükségesnek, mert sokszor tapasztalják, hogy még a legkvalifikáltabb idegenvezetők is hajlandóak/kénytelenek irreálisan alacsony, már-már megalázó munkadíjért dolgozni.„Aki idegenvezető, tudja, milyen összetett, lelkileg, szellemileg, fizikailag mennyire kimerítő ez a munka, óriási elvárásokkal a megrendelő részéről. Ezért nagyon fontos az anyagi megbecsülés is, meg kell tehát fizetni a minőségi munkát!”  – mondta el szerkesztőségünknek Deák Judit.

Persze létezik az ellenpólus is: van olyan iroda, amely épp arról panaszkodik, hogy egy nem extra, európai nyelven dolgozó idegenvezetőnek egy egész napos városnézésre és egy vacsorakísérésre 50 ezer Ft-ot ajánlottak, aki ezt kevesellte, és nem vállalta a munkát. És sajnos olyan is előfordul, hogy az idegenvezető valóban nem minőségi munkát végez, de ezt a minimumbérezéssel nem lehet előrevetíteni.

Ezért is fontos, hogy képbe kerüljön a szakma a realitásokról, hiszen sem az alulfizetett, sem az extra bért megszabó kollégák nem vetnek jó fényt a szakma presztizsére.

A MIe 2017-es idegenvezetői napidíj-ajánlása

Megjegyzés:

A MIe tagjai a napidíj-táblázatban szereplő összegek 70%-a alatt nem vállalnak munkát.

Amennyiben az idegenvezető áfás elszámolási körben tevékenykedik, akkor a fenti összegek plusz áfával értendők.

 

A Magyar Idegenvezetők egyesülete (MIe) 2016 novemberében alakult, s a valós és felelős érdekképviseletet, valamint a kormányzattal és a szakmai szervezetekkel való együttműködést tűzte ki fő céljául.

Eredeti forrás: https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/mie-napidij-ajanlas-1153740

Ajánlást tett a MIe az idegenvezetők napidíjaira

Forrás: turizmus.com

 2017. szeptember 14. 09:09

A Magyar Idegenvezetők egyesülete (MIe) elkészítette napidíj-ajánlását, mellyel még hatékonyabban kívánja képviselni a Magyarországon idegenvezetői igazolványt szerzett és ebből hivatásszerűen élő szakemberek érdekeit.

Deák Judit, a MIe elnöke azt reméli, hogy az egyesület napidíj-javaslatát mind a munkáltatók (vagyis főként az utazási irodák), mind az idegenvezetők figyelembe veszik szerződéskötésük során. A napidíj-javaslat kidolgozását azért érezték szükségesnek, mert sokszor tapasztalják, hogy még a legkvalifikáltabb idegenvezetők is hajlandóak/kénytelenek irreálisan alacsony, már-már megalázó munkadíjért dolgozni.„Aki idegenvezető, tudja, milyen összetett, lelkileg, szellemileg, fizikailag mennyire kimerítő ez a munka, óriási elvárásokkal a megrendelő részéről. Ezért nagyon fontos az anyagi megbecsülés is, meg kell tehát fizetni a minőségi munkát!”  – mondta el szerkesztőségünknek Deák Judit.

Persze létezik az ellenpólus is: van olyan iroda, amely épp arról panaszkodik, hogy egy nem extra, európai nyelven dolgozó idegenvezetőnek egy egész napos városnézésre és egy vacsorakísérésre 50 ezer Ft-ot ajánlottak, aki ezt kevesellte, és nem vállalta a munkát. És sajnos olyan is előfordul, hogy az idegenvezető valóban nem minőségi munkát végez, de ezt a minimumbérezéssel nem lehet előrevetíteni.

Ezért is fontos, hogy képbe kerüljön a szakma a realitásokról, hiszen sem az alulfizetett, sem az extra bért megszabó kollégák nem vetnek jó fényt a szakma presztizsére.

A MIe 2017-es idegenvezetői napidíj-ajánlása

Megjegyzés:

A MIe tagjai a napidíj-táblázatban szereplő összegek 70%-a alatt nem vállalnak munkát.

Amennyiben az idegenvezető áfás elszámolási körben tevékenykedik, akkor a fenti összegek plusz áfával értendők.

 

A Magyar Idegenvezetők egyesülete (MIe) 2016 novemberében alakult, s a valós és felelős érdekképviseletet, valamint a kormányzattal és a szakmai szervezetekkel való együttműködést tűzte ki fő céljául.

Eredeti forrás: https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/mie-napidij-ajanlas-1153740

ATV-riport a turizmus visszásságairól.

Az Idegenvezetői Kerekasztalon kezdtünk nemrég összeszedni közismert példákat a városnézéseket és turistáinkat zavaró, egyszersmind minket is zavaró tényezőket: hívatlan és a fülünk mellett hangosan játszó zenészek, tapintatlan, sőt sokszor agresszív árusok, szerencsejátékosok, zsebesek, fényképezkedés kedvéért a szobrokra felmászó (kül- és belföldi) turisták…

Jándi Attila kollégánk felajánlotta, hogy amennyiben valaki vállalja, hogy mindezt nyilvánosan is elmondja, akkor megpróbál médiakapcsolatot is hozni. Mivel Stumpf Éda vállalta ezt a feltételt, Attila össze is kapcsolta Sváby Andrással, aki átadta a téma gyakorlati feldolgozását munkatársának, Török Rékának.

Ha már lehetőséget kaptunk a médiában megjelenni, a MIe szerette volna ennél jóval tágabban bemutatni a közönségnek a turizmus mindennapjait és továbbfejlődését gátló tényezőket: a fenti és a műsorban is bemutatott „lenyúlások” mellett a buszparkolók számának csökkenését vagy nem megfelelő helyen való kialakítását, a koncepciótlan döntéseket, a jogosulatlan idegenvezetés problémáját… A MIe részéről Deák Judit, Pancsik Károly, Szatmáry Judit és Stumpf Éda fejtette ki a sokrétű témát Török Rékának, az egyéni szervezésű turisták által tapasztalt visszásságokról Igaz Eszter, szintén MIe tag beszélt.

A riport itt megtekinthető a 18’30”-27’50” részben:

https://www.atv.hu/…/video-20170619-heti-naplo-svaby-andrass…

Az általunk felvetett és kifejtett témáknak csak töredéke került bele a végleges műsorba, ebbe bizonyára az időtényező is belejátszott, de el kell fogadnunk azt is, hogy a Napló munkatársainak ennek a bemutatása volt a lényeges.

Mi mindenesetre ennél jóval szélesebb spektrumban és mélyebben szeretnénk feltárni a turizmus hiányosságait – és természetesen lehetőleg azzal a pozitív felhanggal, hogy ezen lehet javítani, vannak is rá konkrétan kidolgozott szakmai javaslataink (ezt a témát sajnos nem érintette a mostani adás). Továbbra is keressük az együttműködési lehetőséget a döntéshozókkal és a megjelenési lehetőséget mind az írott sajtóban, mind a médiában – remélve, hogy egyre több pozitív akaratot tudunk a szakma mellé állítani!

Stumpf Éda – MIe tiszteletbeli elnök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Időtlen magyar–ciprusi kapcsolatok

Forrás: turizmus.com

 2017. május 07. 09:43

Magyarország-Ciprus: Időtlen kapcsolatok címmel történelmi és kulturális tablókiállítást nyílt május 4-én a Képviselői Irodaházban.

A Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló szervezte tárlatot az Országgyűlés alelnöke, Jakab István nyitotta meg.

A Ciprusi Köztársaság magyarországi nagykövete, Antonios Thecharous köszöntőbeszédét követően Ács-Lévai Viktória, nagykövetségi munkatárs Páfosz kulturális turizmusáról, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének tiszteletbeli elnöke, Stumpf Éda pedig magáról a szigetről tartott izgalmas előadást az érdeklődőknek.

A kulturális és a tudományos élet minden szintjén Magyarország és Ciprus között kialakult közvetlen kapcsolatok sűrű hálózatába nyerhet bepillantást az, aki május 11-ig ellátogat a Képviselői Irodaházba és megtekinti a tablókiállítást.

A Képviselői Irodaházba történő beléptetéshez előzetes regisztráció szükséges, további információ a 1/441 5195-es telefonszámon vagy a kovacs.emilia@szakerto.parlament.hu e-mail címen kérhető.

A tablókiállítás megnyitója a Képviselői Irodaházban

A cikk  forrása:

https://turizmus.com/desztinaciok/idotlen-magyarciprusi-kapcsolatok-1151367

„A közgyűlés elvégezte minden fontos,

kitűzött feladatát”

 

A közgyűlésen megerősítést nyert, hogy a MIe egyik kiemelt lobbitevékenysége a jogosulatlan idegenvezetéssel kapcsolatos ellenőrzésekre és a szankcionálásra irányul. Az ügyben tárgyalnak a törvényalkotókkal, kormányzati szervezetekkel — tudtuk meg az egyesület elnökétől.

 

Az idei fejleményekkel kapcsolatosan Deák Judit felhívta a figyelmet, hogy a MIe ez év márciusában belépett és társult tagja lett az Európai Idegenvezetők Szövetségének (FEG – European Federation of Tourist Guide Association). „Magyarország a FEG megalakulása óta (1983) még soha nem volt tagja a szervezetnek” — emelte ki az elnök.

A Mie tervei között szerepelnek a regionális turisztikai szervezetekkel kötendő együttműködési szerződések, amivel szintén plusz munkalehetőséget biztosítana tagjai számára. Szintén napirenden szerepelnek azon vállalkozókkal kötendő támogatási szerződések, amelyek adományaikkal segítenék a MIe munkáját.

Az egyesület által szervezett nyelvi továbbképzések után érkezett pozitív visszajelzések alapján a MIe ősszel folytatja nyelvtanfolyamait; alap és speciális tematikával egyaránt. A képzések jegyében dolgoznak a kezdő idegenvezetők hospitálási rendszerének kialakításán, amivel segítenék az új kollégák szakmába történő beilleszkedését — tette hozzá Deák Judit.

„A Mie egész évben hirdeti és szervezi nagy sikerű tanulmányi útjait. Ilyen volt egyebek mellett a Zsinagógába, Zeneakadémiára, Bazilikába, Visegrád-Esztergomba, Pozsonyba, a Menhely-alapítványhoz valamint a Fiumei sírkertbe szervezett program, melyeken az elmúlt néhány hónapban több, mint félezer kollega vett részt” — újságolta Deák.

Az ambicózus tervek egyike, hogy a MIe a tagok véleményét kikérve hamarosan közzéteszi az idegenvezetői munkadíjra vonatkozó bérminimum ajánlásait beutazó, kiutazó és telepített idegenvezetői kategóriákban.

„Az alapozást követő időszak az egyesület további építéséről, bővítéséről és a kitűzött célok megvalósításáról fog szólni. Ennek érdekében a közgyűlés megalakított néhány, a haladáshoz, a továbblépéshez elengedhetetlen bizottságot és szekciót” — szólt a jövőről Deák Judit.

Az egyesület bizottságai és szekciói, valamint azok tagjai a következők:

Számvizsgáló Bizottság
Földesi Vera – elnök
Lakos Dóra
Tamás Ágnes

Etikai és Nemzetközi kapcsolatok bizottsága:
Tamási Krisztina – elnök
Pancsik Károly
Pataky Ágnes

Oktatási és továbbképzési bizottság:
Jakus Mónika – elnök
Kleyer Éva
Szatmáry Judit

Angol szekció:
Bencze Ágota – elnök
Balázsné Bárány Katalin
Ihász Kata
Pataky Ágnes
Tamási Krisztina
Wurmb Andrea

Francia szekció:
Papp Gergely – elnök
Molnárfi Katalin Zoé
Stumpf Éda
Széchey Noémi

Kiutazó idegenvezetők szekciója:
Zsurek Andrea – elnök
Dóra Béláné, Kati
Kriesch György
Pataky Ágnes

Német szekció:
Csonth Enikő – elnök
Balázsné Bárány Katalin
Földesi Vera
Kleyer Éva
Tamási Krisztina
Quittner Katalin

Olasz szekció:
Lakos Dóra – elnök
Péchy Noémi
Zeisler Heléna

Skandináv és holland szekció:
Aranyi István – elnök
Csordás Zsuzsanna
Jakus Monika
Kriesch György
Macsotay Katalin
Reviczky Gabriella
Dobiné Harsányi Ágnes
Farkas Marianna
Földesi Vera

Spanyol és Portugál szekció:
Beer Edit – elnök
Demkó Éva
Lóránt Nóra

Molnár Erna
Piurkó Krisztina
Pataky Ágnes
Szentai Erika

Szláv szekció:
Krajcsovicz Mária – elnök
Palotás István
Ujvári Györgyné , Marcsi

Vereckei András
Az eredeti cikk itt található:

Lezárult a MIe alapozási időszaka

Forrás: turizmus.com

 2017. április 07. 09:56

Az éves közgyűlésen a tagság elfogadta az SZMSZ-t, az Etikai Kódexet, jóváhagyta a 2017-es költségvetést, illetve megalakultak a különböző bizottságok és szekciók.

Március 30-án az immártöbb mint száz taggal rendelkező Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIe) megtartotta éves nagy közgyűlését. Helyszínül Németh György, a Legenda Kft. igazgatójának meghívására a Legenda egyik hajója szolgált.

Fotó: Mle

Címszavakban a közgyűlésen elhangzottakról, eddigi eredményeikről:

  • A MIe aktívan lobbizik és tárgyal a törvényalkotókkal, kormányzati szervezetekkel a jogosulatlan idegenvezetéssel kapcsolatos ellenőrzések és szankciók ügyében.
  • Az egyesület ez év márciusában belépett és társult tagja lett az Európai Idegenvezetők Szövetségének (FEG – European Federation of Tourist Guide Association). Magyarország a FEG megalakulása óta (1983) még soha nem volt tagja a szervezetnek.
  • A MIe együttműködési szerződéseket köt regionális turisztikai szervezetekkel, ezzel is több munkalehetőséget biztosítva tagjainak. Ilyen lehetőséget nyújt például a győri Európai  Ifjúsági Olimpiai Fesztivál.
  • A nyelvi továbbképzésekkel kapcsolatos pozitív visszajelzések alapján ősszel az egyesület folytatni kívánja nyelvtanfolyamait alap- és speciális tematikával
  • A MIe egész évben hirdeti és szervezi tanulmányútjait, melyek többek között a Zsinagógát, a Zeneakadémiát, a Bazilikát, Visegrád és Esztergom nevezetességeit, Pozsonyt, a Menhely-alapítványt és Fiumei sírkertet érinti. Ezeken a programokon az elmúlt néhány hónapban több mint félezer kollégájuk vett részt.
  • Az egyesületben folyamatosan dolgoznak a kezdő idegenvezetők hospitálási rendszerének kialakításán, hogy minél hatékonyabban tudják segíteni az utánpótlás beilleszkedését a szakmába.
  • Ígéretük szerint,tagjaik véleményét kikérve a közeljövőben közzéteszik az idegenvezetői munkadíjra vonatkozó bérminimum ajánlásait beutazó, kiutazó és telepített idegenvezetői kategóriákban.

Az egyesület alapozását követő időszak a további építésről, bővítésről és a kitűzött célok megvalósításáról szól majd. Ennek érdekében a közgyűlés megalakított néhány, a haladáshoz és a továbblépéshez elengedhetetlen bizottságot és szekciót.

Eredeti cikk elérhető itt:

https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/lezarult-a-mie-alapozasi-idoszaka-1150870?utm_source=turizmus.com+bulletin&utm_campaign=a2ab75abde-EMAIL_CAMPAIGN_2017_04_09&ut

 

 

Százhoz közelít a Magyar Idegenvezetők Egyesületének tagsága

 2017. március 05. 17:24

Bár csak tavaly év végén jegyezték be a Magyar Idegenvezetők Egyesületét, máris 100 körüli taglétszámot számol, és számos programot kínál a hazai szakembereknek – derült ki a MIe kerekasztal-beszélgetésén az Utazás kiállításon.

Mint elmondták, a szervezet gondolata tavaly, a turistabuszok budai Várból történő kitiltása kapcsán fogalmazódott meg, amikor a spontán összefogással, más szakmai szervezetekkel karöltve, végül elérték a rendelet enyhítését. Az idegenvezetők érdekeit képviselő szervezet legfontosabb célkitűzései az illegális idegenvezetés, az alulárazás elleni fellépés, nagy hangsúlyt fektetnek a (tovább)képzésekre, és együtt kívánnak dolgozni más turisztikai szövetségekkel.

A legfontosabb feladat, a fekete idegenvezetés elleni fellépés terén szorgalmazzák a helyszíni bírság bevezetését és az ellenőrzésre jogosul szervek kijelölését. Spanyolországban 60-6000 euró közötti összeggel, Görögországban 1200 euróval, visszaesők esetében háromévnyi kitiltással szankcionálják az effajta tevékenységet – hoztak külföldi példákat.

Az edukáció terén azonban már vannak előrelépések – régi gond ugyanis, hogy tudásuk felfrissítésére, új információk beszerzésére csak nehezen nyílik lehetőség. Ezért ők maguk kezdeményezték a szolgáltatóknál a szakmai study tourok szervezését, amit sokan örömmel fogadnak. Február végén már kétnapos programon járhatták be Esztergom és Visegrád fontosabb nevezetességeit, márciusban pedig a Bazilikába és a Zsinagógába hirdettek meg bejárást. További információ: www.miguides.com

A cikk eredeti formájában itt található:

https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/szazhoz-kozelit-a-magyar-idegenvezetok-egyesuletenek-tagsaga-1150268?cikkcache&cikkelonezet=1

 

2017. február 27-28-án Esztergomban és Visegrádon jártunk study touron mintegy 50 kollégával.
Az esztergomi TV röviden tudósított rólunk és a study tourról Híradójában.
A rólunk szóló információ 12:57-nél kezdődik.

 

https://rtve.hu/index.php/component/k2/item/12063-heti-hirosszefoglalo

„Javíthatatlan optimisták vagyunk” – megalakult a Magyar Idegenvezetők Egyesülete

2016. december 20. 14:08

14 alapító indította útjára 2016 november 10-én, a december 6-án bejegyzett Magyar Idegenvezetők Egyesületét (MIE). A munkába nagy lendülettel belevágó egyesület széles körű szakmai összefogást kezdeményez.

Kapcsolódó cikkek

Bár a MIE létrejöttének egyik előjátéka az idén tavasszal az idegenforgalmi szakma szinte teljes spektrumát megdöbbentő és egységbe kovácsoló, a Budai Várat a turistabuszok elől lezárni kívánó miniszterelnökségi döntés volt, jelentős szerepet játszott, hogy az alapítók szerint a MISZ „az elmúlt évek során észrevehető nyomot nem hagyott a szakmán belül”. Szerintük érekvédelmi, képviseleti és továbbképző tevékenysége nyomán „nagy űr tátongott és óhaj a kollégák részéről, hogy legyen végre egy, az érdekeinkért kiállni képes, dinamikus civil összefogás”. Ugyanakkor Dr. Kundi Viktória, az MIe alelnöke, a Kodolányi János Főiskola docense felhívta a figyelmet, hogy nem a MISZ ellenpólusa kívánnak lenni, egymás mellett, együttműködve akarnak az ágazatért tenni. „Nem a fontoskodás, a szereplés iránti vágy, hanem egy dinamikus szervezet iránti igény hozta létre az egyesületet” — jegyezte meg Deák Judit elnök, a Harmony Tours Kft. ügyvezetője.

Deák kiemelte: az egyesületnek nincs politikai felhangja, de a politikai döntéshozókat tervezi meggyőzni, hogy a GDP 10%-át megtermelő, éppen ki tudja hányadik minisztériumnál lévő, de önálló tárcával nem rendelkező idegenforgalom „általában többet érdemel”. Több szakmai szervezettel összefogva kívánják megalkotni a kormányzatnak szóló szakmai minimumot. A több szövetséget érintő, jogi előkészítés alatt lévő és a tervek szerint Magyar Turizmusért Szakmai Szövetség névre hallgató kezdeményezésben a MUISZ, MABEUSZ mellett várják a MaReSZ, MISZ és MSZÉSZ képviselőit is. Üdvözölnék, ha az MTÜ-vel szintén szorosabb viszony alakulna ki, illetve ha egy valóban döntésképes, kompetens funkcionárius tartaná a kormányzat felé a kapcsolatot.

Fotó: Palotás István

„Javíthatatlan optimisták vagyunk. Nem lennénk itt, ha az nem így lenne” – felelte Stumpf Éda, az egyesület tiszteletbeli elnöke arra kérdésünkre, hogy szerintük az apparátus valóban érdemben figyelembe veszi majd — még a döntések előkészítési szakaszában — akár a MIe-t, akár a formálódó szövetség javaslatait. (A szakma figyelembevételének egy legutóbbi példáját keretes írásunkban olvashatják – V.A.) „Nagyon sokat tudnánk segíteni, ha hagynák” — mondta Deák Judit. Szerinte egyirányú az ágazattal kapcsolatos kommunikáció, ezért a szakmának kell magához venni a kezdeményezést. „Sok és nehéz munka vár ránk, de látunk okot az optimizmusra” — ismerte el Kundi Viktória.

Az ágazat érdekeinek széles körű képviselete mellett kifejezetten az idegenvezetők érdekében száll síkra az egyesület a jogosulatlan idegenvezetés ellen. A MIe szerint a korábbi évi 1-2 ellenőrzés is elhalt, holott ez hatósági feladat. Rendszeres továbbképzéséket szerveznek. Ennek első példája a Dohány utcai zsinagógában az idegenforgalmat az Aviv Traveltől átvevő Mazsihisz által szervezet képzések, illetve ennek nyomán munkalehetőség kínálása az egyesület tagjainak. Szeretnék, ha az idegenvezetők képzését megreformálni. Az irodákkal együttműködve szeretnék ismét bevezetni a hospitálás intézményét, hogy komoly munkákra valóban felkészült idegenvezetők kerüljenek. El kívánják érni, hogy az idegenvezetői szakmai általában nagyobb megbecsülést kapjon, hiszen ők a szakmai azon szereplői, akik nem csak elő turistákkal dolgoznak nap mint nap, de ugyanígy tapasztalják a szakmailag nem megalapozott politikai döntések akár imázsromboló hatásait – magyarázza a Pro Turismo-díj története alatt összesen két díjazott idegenvezető egyike, Deák Judit.

Az egyesület első taggyűlését január elején tartja. Az eddig belépettek és belépni szándékozók száma eléri a négyszázat — árulta el Stumpf Éda.

Rövid előkészítést követően fogadta el a parlament a turizmusfejlesztésről szóló, törvény besorolást kapó, alig néhány oldalas jogszabályt. Forrásaink szerint sem a látszólag derült égből villámcsapásként „lesújtó” tervezet elkészülte előtt sem pedig a törvény parlamenti vitáját megelőzően nem kérte ki az NFM a szakmai szervezetek véleményét. Szerkesztőségünk mindkét szakaszban érdeklődött a minisztériumnál. Érdemi választ mintegy tucatnyi, de egyértelmű kérdéseinkre azóta sem kaptunk. Amint ez megtörténik, tájékoztatjuk olvasóinkat.

Vereckei András

A cikk eredetiben itt olvasható:
https://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/javithatatlan_optimistak_vagyunk___megalakult_a_magyar_idegenvezetok_egyesulete

MIe néven új idegenvezetői szövetség alakult

Megtartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját a Magyar Idegenvezetők egyesülete, amely az érdekképviseletet, valamint a kormányzattal és a szakmai szervezetekkel való együttműködést tűzte ki céljául.

Forrás: turizmus.com | 2016. december 20. kedd 19:15

Mindehhez ők naprakész, friss információkkal rendelkeznek, hiszen napi munkájuk során ők – az idegenvezetők – állnak legközelebb a turistához, ők kapják a folyamatos visszacsatolást, és ők tudják, hol szükségesek és életszerűek a változtatások – mondta el többek közt az új szervezet elnöke, Deák Judit, december 20-án, a Kodolányi János Főiskolán tartott eseményen.

Az elnök asszony kifejtette továbbá, hogy nem a MISZ (Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége) ellenében, hanem mellette, vele és minél több szakmai szervezettel együttműködve kívánják képviselni a Magyarországon idegenvezetői igazolványt szerzett és ebből hivatásszerűen élők szakmai érdekeit.

Az egyesület független idegenvezetőkből álló, 14 tagú alapító grémiuma 2016. november 10-én írta alá az alapító okiratot, s a cégbejegyzést követően, december 6-án vált hivatalos szervezetté a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (röviden: MIe), melynek – az előzetes egyeztetések, szándéknyilatkozatok szerint – heteken belül, tehát már januárban közel 400 aktív tagja lesz.
Első taggyűlésüket 2017. január 16-án tartják.

A MIe legfontosabb céljai:

1/ a magyar idegenvezetők szakmai és jogi érdekképviselete:

  • az egyesület fellép a jogosulatlan idegenvezetés ellen,
  • fontosnak tartja, hogy a hazai múzeumokba az idegenvezetők ingyen bemehessenek, miközben munkájukat végzik vagy felkészülnek a következő csoportra.

2/ kormányzati és szakmai szervezetekkel való együttműködés:

  • szakmai partnere kíván lenni az MTÜ-nek és más turisztikai szervezetnek,
  • fontosnak tartja, hogy a jogszabály-változtatásoknál, új rendeletek bevezetésénél kikérjék az szakmai véleményét.

3/ megfelelő oktatási és továbbképzési rendszer biztosítása:

  • magas színvonalú, folyamatos továbbképzések biztosítása a tagok számára (pl. MAZSIHISZ-szel közösen választják ki a budapesti zsinagóga kibővített idegenvezetői csapatát, nyelvi továbbképzéseket tartanak, tematikus sétákat indítanak, stb.),
  • az egyesület kezdő idegenvezetők hospitálási rendszerét szeretné újra bevezetni, valamint szakmai tanácsaival szeretné kitölteni azt az űrt, ami sokszor a tananyag és a gyakorlat közt tátong.

4/ nemzetközi és szakmai szervezetekkel való kapcsolat kiépítése:

  • az egyesület csatlakozni kíván olyan európai és nemzetközi szervezetekhez, amelyeknek Magyarország nem tagja.

Az elnökség tagjai és elérhetőségeik:

  • Deák Judit, elnök: 20/599-4544
  • Dr. Kundi Viktória, alelnök: 20/529-0958
  • Stumpf Éda, tiszteletbeli  elnök: 30/268-0274
  • Adamikné Juhász Nóra, elnökségi tag: 20/919-3605.

E-mail: info@miguides.com, gazdasag@miguides.com; Honlap: www.miguides.com

A cikk eredetiben itt olvasható: https://m.turizmus.com/fokusz/aktiv-utokepes-es-dinamikus-kivan-lenni-a-mie-1140734

Bejegyezték a Magyar Idegenvezetők Egyesületét

December 20-án délelőtt, a Kodolányi János Főiskolán mutatkozik be az idegenvezetők új érdekvédelmi szervezete.

Forrás: turizmus.com | 2016. december 13. kedd 20:39

Deák Judit, a MIE elnöke szerkesztőségünk érdeklődésére előzetesen elmondta, hogy egy dinamikus, aktív szervezetet kívánnak életre hívni. Study tourokat szerveznek, kedvező árú nyelvtanfolyamokat biztosítanak, s hatékony érdekvédelemre készülnek.
Kidolgozzák a kezdők hospitálási rendszerét, legyen szó egy transzferről, vagy akár egy külföldi útról. A lényeg, hogy a fiatalok egy-egy rutinos kolléga mellett a gyakorlatban is lássák, milyen ez a munka.

Gondoskodni akarnak tagjaik minél több megbízásáról is, ennek jegyében már megállapodtak a MAZSIHISZ-szel, hogy közösen szervezik a budapesti zsinagóga kibővített idegenvezetői csapatát.

A cikk eredetiben itt olvasható: https://m.turizmus.com/fokusz/bejegyeztek-a-magyar-idegenvezetok-egyesuletet-1140637

Turistabuszok a Várban: „Ez nem csak egy szűk szakma belügye”

2016. május 06. 01:38
A budapesti Kodolányi János Főiskola adott otthont csütörtökön annak az idegenvezetők által kezdeményezett egyeztetésnek, melyen a turizmus hazai érdekképviseleteivel tervezték megvitatni a Várba induló turistabuszok lapzártánk idején még mindig május 15-től bevezetendő forgalomkorlátozása során előálló helyzet kezelését.

Kapcsolódó cikkek

Bár az egyeztetésen a szaksajtó mellett meghívottak egész sorát várták – MUISZ, MISZ, MABEUSZ, BFTK, NiT, MSZÉSZ, MAHOSZ illetve a Mátyás-templom idegenforgalmi képviselőit, turizmust is oktató felsőoktatási intézmények munkatársait valamint Szatmáryné Jähl Angélát a BKIK Kereskedelmi tagozat elnökét – nem mindenki jelent meg. Akik viszont igen, aktívan kivették részüket az egyeztetésből, így egyebek mellett Jakus József, a NiT Hungary képviseletében, vagy Varga Zsolt a Személyhajósok Szövetségének elnöke. A MISZ részéről többen is megjelentek és fejtették ki álláspontjukat a helyzetről. Bán Teodórát, a BFTK ügyvezető igazgatóját egy munkatársa helyettesítette – megfigyelőként.

Mindeközben a MUISZ-MABEUSZ-MSZÉSZ hármas az apparátussal próbálja megértetni az április 27-én hozott döntésük ellentmondásait. Ha előbbiek szövetségként nem is képviseltették magukat, utazási irodás kollégák szintén jelen voltak, egyben igyekeztek konstruktív hozzászólásaikkal segíteni a végül öreg estébe nyúló egyeztetést. Ennek eredményeképpen egy konkrét cselekvési terv kerül kidolgozásra különböző forgatókönyvekkel – nem kizárva egy figyelemfelkeltő demonstráció lehetőségét sem – attól függően, hogy milyen eredményt hoznak a három meghatározó szövetség Miniszterelnökséggel folytatott tárgyalásai.

A várnegyed – By Agapito – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11339518

 

A tárgyalásokat illetően egy nagyon visszafogott, pár soros közlemény érkezett a MUISZ részéről szerkesztőségünkbe. E szerint a szövetség „intenzív lobbitevékenységet folytat a Várba történő autóbuszos behajtás korlátozásával kapcsolatban”. Majd ekképp folytatják: „Az egyeztetéseken tájékoztattuk az illetékeseket azokról a problémákról és várható veszteségekről, amelyeket a Vár autóbuszok előtti lezárása okozhat az utazásszervezőknek és az egész magyarországi turizmusnak. A tárgyalásokon felvetéseinket  nyitottan és kompromisszum készen fogadták. Az egyeztetések folytatódnak és természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest minél előbb a legjobb megoldás szülessen meg.”

A legjobb megoldásra törekednek az “élő” turistával és a főváros illetve a kormányzat által a turistabuszok mozgása elé gördített akadályokkal egyaránt meglehetős gyakorisággal találkozó idegenvezetők is. Döntéshozóknak szánt állásfoglalásukat kérésükre változtatás nélkül közöljük:

Állásfoglalás a Budapesten praktizáló idegenvezetők által összehívott 2016. május 5-i szakmai egyeztetésről
Április utolsó napjaiban a turizmusban dolgozók tudomására jutott, hogy a turistabuszok behajtását a budai Várba május 15-től betiltanák. Ennek állítólagos oka az, hogy a várban megkezdett építkezésekhez szükséges tehergépjárművek és munkagépek, valamint a turistabuszok együttes súlya veszélyezteti a Vár alatti barlangrendszert.

A Budapesten nap mint nap dolgozó idegenvezetők megdöbbenéssel hallották, hogy a szakmai szervezetek nagy része kimaradt az előzetes tájékoztatásból is. Az idegenvezetők ezért szakmai egyeztetésre hívták a beutazásban érdekelt utazási irodák és a turizmusban érdekelt személyszállítók (autóbusz, hajó) érdekvédelmi szervezeteit.

Ezt a döntést a legteljesebb mértékben elfogadhatatlannak tartják, hiszen kész tények elé állítja a turizmus összes szereplőjét (ideértve az utasokat is), ráadásul minden előzetes egyeztetés, vizsgálat és hatástanulmány nélkül, a szezon közepén.
Ez nem csak egy szűk szakma belügye.

  • A hazai GDP 10,3 %-át a turizmus adja (ez körülbelül 14 milliárd dollár).
  • Rövidtávon elsősorban káosz várható a vár környékén, hiszen a döntéshozók által említett 66 fős      helyettesítő buszok száma (5 db) elégtelen a feladathoz. Az elmúlt évek statisztikái szerint szezonban naponta átlagosan 35 000 turista fordult meg a Várban (Budavári Önkormányzat számlálása alapján), ebből legalább 15 000 szervezett csoporttal érkezik. Ha ezt a számot elosztjuk a 12 nappali órára (9-21 óráig), akkor is 1 250 utast jelentene óránként, ami 19 buszt, azaz 3 perces járatsűrűséget igényelne.
  • Logisztikailag megoldatlannak, sőt megoldhatatlannak tűnik egyelőre az is, hogy hol zajlana a turistabuszokról a BKK által üzemeltetendő járatokra való átszállás (lévén, hogy a csoportot együtt kell mozgatni, enélkül elvesznek emberek), majd ugyanez fordítva, az elégséges ütemben, valamint hol parkolnának addig az utasaikra váró turistabuszok.  Ez szemben áll az 1560/215 (2015.08.07.) kormányhatározattal.
  • Az átlagban 49 fős turistabuszok súlya  nem nagyobb, mint a tervezett helyettesítő buszoké, és harmadannyi, mint a felújításban részt vevő munkagépeké.
  • Minden mozgásában korlátozott személy (seniorok, kisgyerekesek, kerekesszékesek) számára ez a lépés különösen diszkriminatív – ez szemben áll az EU-s elvárásokkal és előírásokkal.
  • A szervezett, csoportos túrára érkezők, az incentive, kongresszusi és konferenciaturizmus VIP résztvevőitől sem várható el, hogy buszt cseréljenek. Megjegyzendő, hogy a 2015-ös év 1020 kongresszusának/konferenciájának 77 %-át Budapesten rendezték, ezek résztvevői minimum egy alkalommal meglátogatták a budai Várat.
  • Mindez ellehetetleníti a minőségi turizmust. Az idegenvezetők nem tudnak ezekkel a feltételekkel 40-60 fős csoportokat egyben mozgatni. Sem a turisták, sem a magyar vagy külföldi utazási irodák nem tudják vállalni annak a veszélyét, illetve felelősségét, hogy szétszakadjon a csoport egy általuk ismeretlen városban, amelynek a nyelvét sem beszélik!
  • Mindezek alapján fennáll a veszély, hogy a tervezett intézkedés miatt kialakuló kaotikus állapotok komoly kártérítési igényekre adhatnak jogalapot. (Ezt ki fogja finanszírozni?)
  • Ezen felül egyéb, számszerűsíthető anyagi hátrányok is keletkezhetnek, kieső bevételek formájában. A szervezett turizmusban csak a buszparkolás ( 1.920,- Ft beszorozva napi 320 busszal, mert az új, 10 percre csökkentett ingyenes áthaladást nemigen fogják tudni teljesíteni), a Mátyás-templom (a kedvezményekkel együtt is átlag 1.000,- Ft) és a Halászbástya (700,- Ft) 15 000 szervezett turistát érintő kieső bevételei meghaladják a napi 33 milliót (33,614,000,-). Fél évre felszorozva több, mint 6 milliárd forint elmaradt bevétel (6.151,362M). Ebben az összegben természetesen nincs benne a várbeli vendéglátóhelyek és boltok kieső bevétele.
  • A Várba így fel nem jutó turistabuszok egész Budapest forgalmára komoly kihatással lesznek, kezelhetetlen dugókat okozva.

Épp ezért az idegenvezetők égetően fontosnak tartják, hogy minden érdekelt egységesen lépjen fel a tervezett döntés ellen, a május 15-éig hátralévő időszakban.

Bíznak abban, hogy a döntéshozók a fent leírtak ismeretében felülvizsgálják a tervezett határidőt, és a szakmai szervezetekkel egyeztetve új alternatívákban gondolkodnak.

Tapasztalataik alapján készen állnak más, minden érdekelt által elfogadható és kivitelezhető megoldás-variációk felajánlására, amellyel elkerülhető a nemzetközi negatív visszhang.”

Vereckei András

A cikk eredetiben itt olvasható: https://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/ez_nem_csak_egy_szuk_szakma_belugye

Teljesen kitilthatják a turistabuszokat

szerző: Szondi Vanda
2016.06.01. 18:35

Nagy volt a torlódás Budapesten a Clark Ádám téren, mert szerdától új szabályok vonatkoznak a turistabuszokra. Sokkal szigorúbb szabályok szerint vihetnek csoportokat a várba, mint eddig. Előzetesen regisztrálniuk kell és legfeljebb öt percet tölthetnek a várban. A korlátozásokat azért vezették be, mert a várban építkezik a kormány. Csepreghy Nándor miniszter-helyettes szerint az is lehet, hogy ha az építkezések befejeződnek, a turistabuszok teljesen kiszorulnak a várból.

Az eredeti oldal az RTL Klub rövid videójával együtt itt található: https://rtl.hu/rtlklub/hirek/teljesen-kitilthatjak-a-turistabuszokat

Kitiltanák a turistabuszokat a budai Várból

DA, 2016. május 8., 16:12, frissítve: 16:12

Május közepétől kitiltaná a kormány a turistabuszokat a budai Várból. Az intézkedés oka a Karmelita- kolostor átépítése és a macskakövek alatt húzódó csatornarendszer megvédése. A turistabuszokat a BKK sűrített járataival helyettesítenék a jövőben. Az idegenvezetők nem értenek egyet a kormány terveivel.

A szezon közepén mintegy 35 ezer külföldi fordul meg a budai Várnál. Egy kormányzati tervezet szerint azonban heteken belül megszűnhet a szolgáltatás a Karmelita-kolostor átépítése miatt, és a Vár alatti csatornarendszer megvédése érdekében.

A Várban dolgozó idegenvezetők nem értenek egyet a kormány döntésével. Szerintük az intézkedés révén jelentősen csökkenne az idegenforgalom a Budai Várnegyedben. „A már kiígért programokban szerepel a séta, illetve elsősorban a fő attrakciónak számító Mátyás-templom és a Halászbástyáról a gyönyörű panoráma, ezt elvárják, ott pipálgatják, hogy valóban teljesült-e, és ezeknek a csoportoknak nagyon sokszor egy nap vagy fél nap jut Budapestre, amit nem lehet időkorlátozások között megoldani” – mondta Pancsik Károly idegenvezető.

A turistabuszokat a BKK 5-10 percenként induló járatai helyettesítenék az elképzelés szerint. A kisebbik kormánypárt képviselője azt mondta, a végleges döntés előtt mindenképp egyeztetnek majd a szakmával. „Én is hallottam, hogy sokan a turisztikai szektorban elégedetlenek voltak ezzel kapcsolatban, én úgy gondolom, hogy a kormányzat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az intézkedéssel kapcsoltban egyeztessen a szakmával és az érintettekkel” – fogalmazott Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő.

Hollik István azt is hozzátette: a buszok kitiltásáról való döntés az eredeti elképzelésekhez képest várhatóan késni fog.

A cikk eredetiben, és a Pancsik Károly kollégánkkal készült interjú rövid videója itt található: https://hirtv.hu/ahirtvhirei/kitiltanak-a-turistabuszokat-a-budai-varbol-1341351

Forrás: turizmus.com

2016.05.05.

Farkas Marianna, Pancsik Károly és Stumpf Éda kezdeményezésére több mint 130 praktizáló idegenvezető (nem a MISZ égisze alatt – A Szerk) támogatta annak a május 5-i fórumnak az összehívását, amelyen a turista- és városnéző buszok Várból való kitiltását vitatták meg.

Szerkesztőségünk információja szerint a fórumra meghívott szakmai szervezetek közül nem vett részt a megbeszélésen sem a MUISZ, sem a MABEUSZ, sem az MSZÉSZ, mert, ezek a szervezetek – noha elfogadhatatlannak tartják a buszok tervezett kitiltását – tárgyalásokat kezdeményeztek az ügyben érintett Miniszterelnökséggel, s bíznak a kompromisszumos megoldásban.

Az idegenvezetők által megfogalmazott állásfoglalást teljes egészében, szöveghűen, módosítás nélkül olvashatják el  ITT

A cikk eredetiben itt olvasható:
https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/idegenvezetok-allasfoglalasa-a-buszok-kitiltasarol-1135665

Tisztelt Fiala János Úr!

L. Simon László az Önnek adott május 31-i interjújában elmondta, hogy „Nagyon alapos előkészítés folyik: folyamatos az egyeztetés, modellezünk, közlekedési tervek készültek, a kerület, a BKK, a Csatornázási Művek, a Főváros munkatársai rendszeresen találkoznak, és ezt végigbeszélik. Hetente-kéthetente tartunk projektértekezletet nálam, ahol felkészülünk ezekre a problémákra. Van, amit tudunk előre modellezni, van, amiről látjuk, hogy milyen hatása lesz, vannak olyan részek, amik előre nyilvánvalóan pontosan modellezhetetlenek. Próbáltunk a lehető legjobban felkészülni a helyzetre. Négy ideiglenes buszmegállót jelöltünk ki, az összes turisztikai szereplőjével, a beutaztatók képviselőjével ezt a kérdést végigbeszéltük és a Turisztikai Ügynökség vezetése a buszos cégek képviselőivel be is járta a Várat. Elvileg fel vagyunk arra készülve, hogy a turistákat továbbra is tudja fogadni a Vár a megváltozott utazási körülmények közepette is.”

Sajnos az elmondottakkal ellentétben a helyzetfelmérés során nem keresték meg az idegenvezetők egyetlen hivatalos szervezetét, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetségét (MISZ), noha a legtöbb gyakorlati turisztikai tapasztalatot és javaslatot e kérdésben az idegenvezetők tudták/tudják szolgáltatni. A június 1-i bevezetés előtt a buszos személyszállító vállalkozásokat tömörítő NiT Hungaryt sem hívták meg egyetlen bejárásra sem, a szervezet írásbeli kérése ellenére sem kapott lehetőséget konzultációra. Május 25-én Guller Zoltántól, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjétől ígéretet kaptak arra, hogy a későbbi „finomhangolások” megvalósításához számítanak tapasztalataikra.

Egy több, mint 300 idegenvezető alkotta virtuális szervezetnek vagyok a tagja, tapasztalatainkat napi szinten megosztjuk egymással.  Nincs hivatalos szervezeti formánk, nem vagyunk MISZ tagok, de együttműködünk a MISZ-szel. Krisztina engem kért meg, hogy az idegenvezetők által összegyűjtött tapasztalatokat foglaljam össze Önnek, mivel május folyamán én voltam az idegenvezetők egyik fő szervezője − szinte titkára −, így nálam futnak össze a tudnivalók és én tárolom az eddigi dokumentumokat is.

A teljes kép kedvéért egy picit visszakanyarodok az előzményekhez. Lehet, hogy ismételek olyat, amit Ön már korábban tudott (hiszen Pancsik Károly kollégám már felvette Önnel a kapcsolatot), de nem tudhatom, milyen háttérismeretekkel rendelkezik, és így legalább nem marad ki semmi lényeges.

A szervezett csoportokkal az idegenvezetők az utazási irodák közvetítésével kerülnek kapcsolatba. Az irodák által összeállított programot a velük szerződésben álló személyszállító vállalkozások (buszos cégek) által rendelkezésre bocsátott busszal és sofőrrel együttműködve valósítják meg. A Budai Várnegyed látogatása szűkebb értelemben a Dísz tér környékén való kiszállást jelentette, onnan séta a Szentháromság térre, a Mátyás-templom és a Halászbástya megtekintése, majd a Halászbástya alatti Schulek-lépcsőn lesétálva visszaszállás a buszba. Ez kiegészülhetett természetesen a Nemzeti Galéria meglátogatásával, vagy egyszerűen csak a Királyi Palota körbejárásával, a Sándor-palota, a Sikló, illetve a Savoyai-terasz megtekintésével. A buszok vagy bent maradtak a Vár területén (külföldi sofőröknek általában így volt ésszerű, a meglehetősen drága parkolással együtt is), a magyar sofőrök, illetve a várost jól ismerő külföldiek viszont, kihasználva a félórás ingyenes áthajtást, elhagyták a Vár területét és csak a program végére jöttek vissza a csoportért.
Ebben a jól kialakult rendszerben az első változás idén áprilisban történt, amikor a Budavári Önkormányzat az ingyenes áthaladás idejét fél óráról tíz percre rövidítette le. Ezt a tíz perces keretet nagyon nehéz betartani, még egy fegyelmezetten fel-, illetve leszálló csoporttal is. Ez gyakorlatilag a Várba-behajtás fizetőssé tételét jelenti (350 Ft minden megkezdett 10 perc).

Ehhez képest elképedéssel és felháborodással értesült a szakma – a turisztikai sajtóból – április 28-án arról a tervről, amely május 15-től a turistabuszok és a „Hop On Hop Off” városnéző buszok behajtását teljes mértékben megtiltaná, és az utasokat gyalog, lifttel, siklóval, vagy a BKK által rendelkezésre bocsátandó buszokkal javasolja feljuttatni a várba.

Mi, idegenvezetők, tartva a döntés bevezetésekor várható kaotikus állapotoktól, és hosszabb távon a magyarországi turizmusnak ezzel okozott károktól, május 5-re szakmai egyeztetésre hívtuk meg a turizmus résztvevőit. Célunk az volt, hogy összehangolva álláspontunkat, együtt és egységesen forduljunk a döntéshozókhoz szakmai érveinkkel. Mellékelem az egyeztetés meghívóját, melyben megtalálhatóak az intézkedés ésszerűtlenségére és szakmaiatlanságára rávilágító legfőbb érveink. A felsorolt meghívottak között vannak a szervezett turizmus legfőbb résztvevői. Közülük mindössze a MISZ, a buszos cégeket képviselő NiT Hungary és a MAHOSZ (a hajós cégek szervezete) adott érdemi választ és képviseltette magát. A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ (BFTK) vezetője, Bán Teodóra 5-én reggel még azt jelezte, hogy eljön, de végül csak egy „megfigyelőt” küldött. Az utazási irodák két szervezete, a MUISZ és a MABEUSZ jelezte, hogy más úton próbálnak egyeztetni a döntéshozókkal, ezért nem jönnek el. A többi meghívott nem reagált semmilyen módon a megkeresésünkre. A kormány részéről akkor még nem hívtunk meg senkit, mert ennek a megbeszélésnek az eredményével szerettük volna a turisztikai irányítás képviselőit megkeresni.

Ezen a megbeszélésen teljes volt az egyetértés abban, hogy el kell érni a tervezett behajtási tilalom elhalasztását legalább ez év végéig, később pedig el kell érni, hogy a döntéshozók bevonják az előkészítésbe a „terepen” dolgozókat, azaz az idegenvezetőket és a buszos vállalkozásokat is.

Mivel az is kiderült, hogy a kérdéskör komplexebb, mint gondoltuk, beláttuk, hogy további egyeztetésekre lesz szükség. Továbbá tiszteletben tartottuk, hogy a MUISZ és a MABEUSZ másnap, május 6-án tárgyal a döntéshozókkal, ezért végül konkrét közös fellépésről nem született döntés, amíg bővebbet nem tudunk meg a tárgyalások eredményéről. (A megbeszélésünkről kiadott sajtóközlemény – 2. melléklet – nagyjából ugyanazt az összefoglalót tartalmazza, mint a meghívó.)

Néhány nappal később az utazási irodák szervezetei arról tájékoztattak, hogy:
1. a Várba behajthatnak majd a turistabuszok a le- és felszállításra, csak nem maradhatnak ott parkolni,
2. a rendelkezés bevezetését elhalasztották június 1-re.

Úgy tűnt, a „legkisebb rosszat” sikerült elérni, ezzel nagyjából meg is nyugodtunk, bár a bevezetés részleteinek előkészítésében szerettünk volna részt venni. Ennek érdekében a MISZ velünk (MISZ-en kívüli idegenvezetőkkel) és a buszos cégek képviselőivel egyeztetve azt kérte a döntéshozóktól − Guller Zoltántól, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjétől, Bienerth Gusztáv kormánybiztostól és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármestertől −, hogy egy közös bejáráson vizsgáljuk meg a bevezetés konkrét részleteit és azok várható következményeit. Erre a megkeresésre a MISZ semmilyen választ nem kapott.

Mint említettem, a buszos vállalkozásokat tömörítő NiT Hungary sem kapott meghívást az előzetes bejárásokra. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a döntéshozók „buszos cégek” alatt elsősorban a „Hop On Hop Off” típusú városnéző buszokra gondolnak.

A le- és felszállítás pontos helyszíneit, illetve a behajtás regisztrációhoz kötését mindössze 2 nappal a bevezetés előtt, május 30-án tette közzé az MTÜ. A legtöbb idegenvezető kolléga már ennek olvastán, reflexből jelezte, hol lesznek a kaotikus pontok. Ezek a „jóslatok” sajnos be is igazolódtak, jórészt június 2-tól, mivel június 1. szerdára esett, ami a legalacsonyabb forgalmú nap a héten a turisták látogatása szempontjából. Június 2. óta rengeteg visszajelzés érkezett a kollégáktól a behajtás gyakorlata okozta anomáliákról, amit az MTÜ jelenlévő segítőinek tagadhatatlan jó szándéka és segítőkészsége ellenére tapasztaltak.

ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK

1. A 2 x 4 le- és felszállítóhely kevés. Javasoljuk további 4 felszállítóhely létesítését a Hunyadi János úton, a Halászbástya lépcsőjénél. Ez egy közkedvelt felszállítóhely, mert az idős vendégeknek nem kell visszasétálni ugyanazon az útvonalon a Dísz térre.

2. A rendszer a buszok kétszeri regisztrációjával nehézkes. Előfordult, hogy 1 órányi várakozást okozott a feljutáskor, illetve 20-40 perces várakozást a lejutáskor. Ez nem fér bele a kötött idejű (3 vagy 4 órás) budapesti városnézésbe. Ha a busz első behajtása előtt regisztrált, az miért nem elég a következőhöz, ha a második regisztrációkor is ugyanazt a sorszámot tartja meg?

Az elmúlt napokban több kollégánk tapasztalta, hogy a hajós cégek kivették programjukból a Budai Várnegyed megtekintését (ez hajónként 3-4 busznyi vendéget jelent).
3. A segítők többször ide-oda küldték a 30-50 fős csoportokat a megjelölt felszállítóhelyek között (emelkedőn 200-300 méter távolságra), ez is elfogadhatatlan ekkora létszámnál és életkornál.

4. 30-60 perces vári gyaloglás után nem várható el a szervezett utazáson résztvevő, általában 60-90 év közötti életkorú turistáktól, hogy 20-40 percet ácsorogjanak a buszra várva.

5. Hamarosan itt a kánikula, a várakozóhelyeken egyáltalán nincs árnyék, tűző napsütésben, 30-40°-ban kell majd várakozni. Esőben nincs hová behúzódni.  Vajon terveznek-e erre megoldást? Miért nem tesznek padokat a várakozóhelyekre? Tartunk tőle, hogy e körülmények miatt a busz mellé mentőt is kell majd hívni idős vendégeinkhez.

6. A várakozás idejéhez képest nincs elegendő mosdó sem a Várbazárnál, sem a Dísz térnél!

7.  A buszok parkolására kijelölt Dózsa György téri parkolóban a buszok részére felfestett helyen autók is parkolnak. Az I. kerületi Közterület Felügyelet vezetője, Madaras Csaba arról tájékoztatott, hogy intézkedni nem tudnak, mert az autók parkolását nem tiltja tábla a térnek ezen az oldalán. A másik oldalon van parkolást tiltó tábla, ott viszont hely híján a buszok parkolnak (többnyire büntetlenül, tekintettel a helyzet okozta szűkös lehetőségekre). A Palota úton párhuzamosan található a parkolást kijelölő és tiltó tábla, ott az ellentmondás miatt egyelőre szintén megtűrik a parkoló buszokat (ami nincs ellenünkre). Az I. kerületi Közterület Felügyelettel SEM egyeztettek a behajtási rend bevezetése előtt. A megfelelő táblák elhelyezése a BKK feladata lenne.
Mellékletként küldöm a napokra lebontott idegenvezetői beszámolókat és a kollégák által készített képeket (név nélkül, de szükség esetén a kollégák neve nálam megtalálható). Csatolom a jelenlegi le- és felszállítóhelyek térképét.

A turisták véleményét a helyzetről kiválóan érzékelteti az ATV híradója:
https://www.atv.hu/videok/video-20160603-epitkezes-a-varban-lazarek-keszek-valtoztatni

„Vannak dolgok, amiket nem lehet lemodellezni” – mondta L. Simon László. Nos, lehet, hogy így van. A jelenlegi rendszer gyenge pontjait a számok alapján (főszezonban naponta több, mint 300 busz) és a terepen dolgozó, azaz csoportokat mozgató idegenvezetők segítségével előzetesen ki lehetett volna mutatni. Ezzel elkerülhető lett volna, hogy az irodák kivegyék a várlátogatást a programjukból, amely válaszlépés a magyar turisztika és a főváros szégyene.

Köszönöm figyelmét és azt, ha a kérdést a továbbiakban is napirenden tartja.

Ha szükséges, szívesen állok rendelkezésére további részletekkel.

Üdvözlettel:

Stumpf Éda idegenvezető
Fenti levelem alapján Fiala János a 2016.06.07-i Keljfeljancsi című műsorban a következő kérdéseket szegezte L. Simon László (akkori) örökségvédelmi államtitkárnak:
(37 percnél kezdődik a lényeg és 54:10-nél tér rá vissza Balogh Krisztina beírt emailjei alapján)

https://archive.org/details/KFJ_2016.06.07_live1.mp3

2016. május 7., szombat 8:10

Eredetileg az volt a terv, hogy Orbán Viktor erkélyének építési munkálatai miatt május közepétől ideiglenesen kitiltják a turistabuszokat a Várnegyedből, amiket BKK-s járművekkel helyettesítettek volna.

Az építkezéshez szükséges járművek, munkagépek és turistabuszok együttes súlya ugyanis veszélyeztetné a Vár alatti barlangrendszert. De a BKK-járművek ugyanolyan nehezek, mint a turistabuszok, csoportok szállítására viszont egyáltalán nem jók.

Kis szökőkút csobog majd Orbán erkélye alatt (fotó :Népszabadság)

A kitiltás május 15-én lépett volna érvénybe, de az idegenvezetők azonnal tiltakozást nyújtottak be, amiben az áll, hogy “A Várban megforduló napi átlagosan 35 ezer turista közül legalább 15 ezer szervezett csoporttal érkezik. Megoldhatatlan ennyi embert átszállítani a turistabuszokról a BKK-s járatokra. Az idegenvezetők nem tudnak ezekkel a feltételekkel 40-60 fős csoportokat egyben mozgatni”

Pénteken ezért a Miniszterelnökség és az önkormányzat képviselői egyeztetést tartottak, ahol megbeszélték, hogy akármilyen korlátozás is lesz, az nem május 15-től, hanem 31-től fog érvénybe lépni.

Egyetértettek abban, hogy nem kitiltásra, hanem inkább “ésszerű korlátozásra” van szükség, szóval a jelenlegi álláspont az, hogy a turistabuszok este héttől reggel hétig szabadon mozoghatnak a Várnegyedben.

„Hoztam már ide mozgássérült gyerekeket is. Velük mi lesz? Hogyan jönnek ide? Az egész azért van, hogy ne zavarjuk az uraságot? Írja meg nyugodtan, hogy mélységesen fel vagyok háborodva!”
– mondta egy magyar idegenvezető az eredeti tervről. (NOL)